Egy fogolyfészekalj általában 10-20 tojásból áll. Ha a természetes táplálékforrások bőségesek és ha a különböző magvak és rovarok egész év során megtalálhatók, a fiatal egyedek gyorsan fejlődnek és a fogolypopuláció gyors ütemben növekszik. Az ilyen népes és földön fészkelő faj, mint a fogoly, amely egyedeinek formája leginkább kerekded és telt, könnyen felkelti a ragadozók érdeklődését. Ennél fogva, a fogoly számára a legkedvezőbb költési helynek az olyan dús növényzettel borított terület jó, amely biztonságot nyújt az emlős ragadozóktól; lehetőleg kevés fával, mert azok gyakran ülőfaként szolgálnak az ölyvek, sólymok és a varjúfélék számára (lásd a Menü linket a Ragadozók oldalhoz). Ahol a betakarítás csak kevés gabonmagvat hagy hátra, a más termések jelenléte (vagy a mesterséges etetés) kiemelten fontos a foglyok túlélése szempontjából. Ezen felül kívánatos az élőhelyek növényi diverzitása, mely biztosítja a magvak és rovarok egész éves fogyasztását a csibék számára, így kiszolgálva a foglyok és más farmi madarak fiókait is.
A szürke foglyok élőhelyi igényei az év során és az adott életszakasznak megfelelően is változnak. Alapvetőan a táplálékigény, a ragadozók elleni és az időjárási tényezőkkel szembeni védelem mind-mind olyan tényezők, amelyek a fészekrakás, tojáskeltetés és a nyári betakarítást követő időszaknak megfelelően változnak. Mindegyik életszakaszban megfelelő élőhelyi feltételekre van szükség. Az élőhelyek elvesztése és lepusztulása országról országra és területről területre is változik. A vadon termő növények változatosságának visszaállíthatósága szintén változó - ezt az befolyásolja, hogy állami vagy magántulajdonban lévő földterületről van-e szó, valamint, hogy használatát tekintve mezőgazdasági táblákként, kertként, parkként vagy közúti szegélyként hasznosítják az adott területet.
Fészkelő- és csibenevelő helyek
A foglyok fészkelésére megfelelő táblaszegély metszeti képe (© GWCT)
A foglyok 5-6 hetet is a fészek körül és a fészken töltenek a tojásrakás és a költési időszak alatt. E hosszú idő alatt a rejtőzködéshez kifejezetten fontos a jó takarás, ami segít védekezni az emlősragadozók (melyek megölik a tojót) és a varjúfélék (melyek a tojásokat esznek) ellen, valamint védelmet is nyújt csapadék esetén. A diagram egy megemelt földpadkát ábrázol, melyet sövény választ el a környező tábláktól. Magas fűcsomók és sűrű növényzet rejti el a fészkeket. A táblákat határoló zöld területek hiányában, "bogár-bakhátnak" is nevezett sűrű füves sávok biztosítanak élőhelyet a kártevőkkel táplálkozó rovaroknak és szolgálnak a foglyoknak fészkelőhelyként.
A fogoly fészekaljnak a legkedvezőbb, ha a fészkelőhelyet körülölelő terület egyszerre biztosítja a tápanyagok szükséges mennyiséget és a védelmet a ragadozók ellen. A magasra növő termények jó fedezéket biztosítanak a ragadozómadarak ellen. A foglyoknak az egész év során fogyasztott magvak mellett azonban szükségük van rovarokra, főként levélbogarakra és levéldarazsakra, a fiókák táplálékaként. A megfelelő rovarok olyan növényfajokon élnek, melyek a termőföldeket határoló mezsgyéken fordulnak elő, feltéve ha szélességük a 6-tól 24 méteres tartományba esik, valamint rovar- és növényirtószer mentesek a nyár során. A sávokban a gombaölőszerek használata megengedett és ősszel a kártékony gyomok ellen szelektív gyomirtót is lehet használni. Ha a nyár során a biocid szerek használata elengedhetetlen, a tábla külső 12 méteres sávjában ne permetezzünk.
A kutatások alapján a szántóföldek 3-7%-a elegendő lehet ahhoz, hogy a foglyok szaporodni tudjanak. Mivel a ragadozók kedvelik átkutatni a keskeny (lineáris) táblaszegélyeket, a szegélyek gazdaságos alternatívája lehetne, ha a biogáz terlemésre használt területre szélesebb, virágos növényekből álló sávokat vetnének. A későn kikelt fogoly-fészekaljakat segítheti, ha ezeket és minden más szegélyt egészen augusztus közepéig nem kaszálják le vagy szántják be. A legjobb, ha a virágos sávokat és bogár-bakhátakat egész évben nem kaszálják. Ez javíthatja a takarást és növelheti a kétnyaras növények magtermését. A ragadozók itteni zsákmányolásának megakadályozására érdemes ezeket a sávokat úgy kialakítani, hogy ne érintkezzenek a táblák széleivel.
A gabona aratása után
A téli tarlóról magasba emelkedő foglyok (© M Williams)
A modern mezőgazdálkodásban különös hangsúlyt kell fektetni a téli táplálékokra. Mivel a termőföldek általában kopaszok, a ragadzók elleni elbújás megoldása is nagyon fontos. Előnyös aratás után a tarlót meghagyni amíg csak lehet. Ezen felül még előnyös lehet az olyan növényekkel való alávetés, amelyek a talaj nitrogéntartalmát is javítják. Ezzel nemcsak a foglyoknak, hanem a rovaroknak is táplálékot és élőhelyet biztosíthatunk a tél folyamán. Köles, rizsparéj vagy fodros kel sávok vetésével még több búvóhelyet és táplálékot biztosíthatunk, akár még enyhén havas időben is. Ezek a sávok ideális esetben az erdős területektől távol esnek. A nem művelt területeken a vadon is előforduló, sok magot termő növények, mint a libatopok telepítése ajánlott. Etetőket is lehet kihelyezni, lehetőleg a magokat elfogyasztó emlősöktől jól védett helyeken és a ragadozómadarak elleni védelemmel is ellátva. Az alábbi linkekre kattintva meglátogathatja a nemzeti oldalakat, ahol tájékozódni tud az etetők megfelelő kialakításáról és az Ön országában előforduló élőhelyekről.
Milyen hatása van más fajokra a foglyok élőhelyének?
A foglyoknak ideális élőhely kialakítása más fajokra is hatással lehet. A növény- és rovarító szerek csökkentése jó hatással van az olyan növényfajokra, amiket az emberek is kedvelnek és a különböző rovarfajokra (melyek nem csak táplálékforrások más állatoknak, hanem beporzókként is hasznosak). Hasonlóan a pillangók vagy poszméhek szépségéhez, a foglyokat tápláló vad növények és rovarok más madarakat is táplálnak, amik mára megritkultak a mezőgazdasági területeken. A foglyos szegélyek és a virágos sávok olyan rovarok élőhelyei, amik a gazdasági növények kártevőit eszik. Az árkok, szélfogó sövények és zöld növényekkel teli földsávok más madaraknak szintén kínálnak fészkelőhelyeket és téli táplálkozó helyeket. Ezekben a sávokban sövények is lehetnek, amik megtörik a szeleket, így védve a különböző madárfajokat a fészkelésük során. Ezek a sávok azonban ne legyenek magasak, vagy a fák száma ne legyen több mint 10 fa/km, mert ülőfákként szolgálnak a ragadozóknak és a varjaknak. Más ritka fajok is nyertesei lehetnek a foglyok ragadozók ellen való védekezésnek.
A weben
Nemzeti Perdix weboldal példákat mutat be arra is, hogy a fogoly és más fajok élőhelyeinek javítására milyen lehetőségek vannak országában